Média hack a marketing történelmében

PNGN, vállalkozás, marketing

Média hack a marketing történelmében

A média hack egy BTL típusú marketingeszköz. A lényege az, hogy megdöbbentő hírt publikálunk, amire mindenki felfigyel. Ezek a hírek fals információval bírnak, a célja egyszerűen az, hogy a szemeket odavonzza, hogy az adott szervezet vagy egyén nagyobb reputációt érjen el. Na de lássunk néhány konkrét példát a történelemből.

1. Nagyon jó példa Dezső András újságíró húzása, aki 2007-ben fiktív tudósokkal elterjesztette, hogy a Kongói Demokratikus Köztársaság területén él egy törzs, amely több jegyében hasonlít a magyarokra, tehát gyakorlatilag egy magyar törzsről van szó. Az álhír rövid idő alatt ellepte a magyar médiát, több sem kellett a hírnév szerzéséhez.


(kép forrása: pinterest.com)

 

  1. Szintén nagy átverés volt a holland művész, Mieke Smits 2008-as projektjének a kimenetele. Smits a honlapján keresztül azt hitette el az olvasókkal és a világ újságíróival, hogy az Irfak nevű cég újrahasznosítja az emberi zsiradékot, és az abból készült élelmiszerrel segíti az éhező afrikai gyermekeket. Többen jelentkeztek „zsíradónak”, akik közül ingyenes zsírleszívást sorsoltak ki.


(kép forrása: www.liveabout.com)

 

  1. 2011 egyik ilyen nagy dobása volt Johnny Gold (Arany János), a magyar celeb. Polgári neve amúgy Tánczos Tamás volt ennek az „énekesnek”, aki nagyon meglepő videókkal és dalokkal rukkolt elő. A dolog annyira rossz volt, hogy már jó volt. Ezért milliók kezdték el követni a nagy termetű, egyszerű szövegeket produkáló előadót. A dolog hátterében egy új websorozat volt, amit 90%-os elégedettséggel követtek. A hazai product placement egyik sikersztorija.


(kép forrása: m.blog.hu)

 

  1. Érdekes történelmi példa egy kamu hír Napóleon időszakából. Ugyanis egy ezredes egy dover-i kocsmában azt híresztelte, hogy Napóleont meggyilkolták. Mivel ez a háború végét jelentette volna, ezért a tőzsdei mozgások aktívak lettek, pedig Napóleon még éveket élt ezután a kacsahír után.

(kép forrása: www.smithsonianmag.com)

 

  1. 2002-ben az Electro World akciója is egy „kíváló” média hack volt. A háztartási cikkeket kínáló, brit áruház magyarországi nyitása során komoly közlekedési dugókat okozott Budapesten, a téma ezért vezető hírt keltett médiában. Majd az ismertség megszerzése utána rengeteg embert sikerült brutális árengedményekkel odacsalogatni.

 

(kép forrása: technokrata.hu)

  1. 1983-ban a Stern nevű német újság 6 millió dollárért vásárolta meg Hitler naplóit. Az egészben semmi átverésnek nem volt jele, hiszen a londoni Times és a Newsweek szakértői is hitelesnek találták. A publikálás után viszont hamar kiderült, hogy hamisítványról van szó. Itt nyilván nem a reputáció szerzés volt a cél, hanem a bevételszerzés, ami Hitler ismertségének köszönhetően meg is történt.

(kép forrása: www.newstatesman.com)

Mielőtt valaki ilyen átverésen törné a fejét, érdemes inkább végig gondolni, hogy milyen meghökkentő, de pozitív hírrel lehet több vevőt csalogatni a “boltunk” irányába.